Elérhetőségeim

Telefon: +36 70/516-6513

E-mail: kapcsolat[kukac]erkezikababa[pont]hu

Olvass hasznos témákban

Ötletes, kreatív őszi bejelentések

Ti hogyan jelentettétek be, hogy bővül a család?

Hogyan könnyítsd a szülésed egyetlen mozdulattal?

Szuper demonstrációs videót készített egy külföldi, …

Bach virágesszenciák gyógyító ereje - Mezei Katáng - 8. rész

A mezei katáng vagy vad cikória a őszirózsafélék …

Bach virágesszenciák gyógyító ereje - Iszalag - 9. rész

A clematis, azaz az iszalag nyár egyik kedvelt kerti és …

Bach virágesszenciák gyógyító ereje - Vadalma- 10. rész

A kifejlett vadalmafa jellemző magassága 5–10 m. …

Facebook

Szüléskísérés

züléskísérő dúla budapesten és környékén

Miben tudok segíteni?

Mára nagyrészt megszűntek azok a generációkat felölelő nagycsaládok, ahol nagymama esetleg dédnagymama átadhatta tapasztalatát, tudását, bölcsességét a fiatalabb asszonyoknak, leányoknak a nőiséggel, várandóssággal, szüléssel, anyává válással kapcsolatban.

Sajnos napjainkban egyre ritkább az a mély, bizalmas, nyitott, türelmes és megértő női kapcsolat ami segítheti, megerősítheti, informálhatja, megnyugtathatja az újdonsült édesanyát.

Sok szakemberrel találkozol várandósságod során. A nőgyógyásszal, aki te és gyermeked fizikai állapotát hivatott ellenőrizni és támogatni. A háziorvossal, aki a rutin vizsgálatokat kéri, esetleges beutalókat adja. A szülésznővel aki a vajúdás kórházban töltött időszakában lesz segítségedre a szülészorvossal karöltve. A védőnő pedig a várandósság és a gyermekágyas időszak szaksegítsége. Sok a szakember, ám nem jut idejük arra, mit érzel, milyen lelki nehézségeken mész éppen keresztül, milyen gondolatok kavarognak benned, sokszor a kérdések sem találnak válaszra.

Mindenki a testi jól léllétetekért munkálkodik.

Én vagyok az aki akár a kezdetektől melletted lehetek ezen a csodás utazáson, a gyermekágy végéig a te igényeid és szükségleteid szerint. Én nem csak mint testeket látlak titeket. Látlak és érzékellek. Lelked és rajtad keresztül kisbabád lelke is épp olyan fontos szerepet kap mint a fizikum. 

A vajúdás és szülés idején

Képzeld el, hogy a szülés óráiban, ami izgalommal, esetleg félelemmel tölthet el, van veled valaki, akit ismersz, bizalommal vagy felé, aki csak értetek van ott. Szeretetteljes, elfogadó, támogató jelenlétével minden pillanatban a ti igényeiteket tartja előtérben, aki segít ha nehéz, támogat ha elakadnál és továbbsegít a hullámvölgyeken.

Segít hangulatos, meleg, puha, kényelmes és biztonságos fészekké alakítani a szülőszobán, ahol könnyen ellazulhatsz és átadhatod magad az ősi ösztönnek, erőnek. 

Átölel, simogat, ringat, masszíroz ha jól esik. Háttérbe vonul, csendben figyel ha arra van szükségetek. Mindenről informál, segít ha szomjas vagy, ha egy bíztató szóra vágysz, borogat ha kellemetlen érzés gyötör, ha fáj. Kérésedre behívja a kórházi személyzetet és segíti a kommunikációt, a tájékozódást. Bíztatja és támogatja párod, hogyan lehet segítségedre, miben segíthet, hogy könnyebb legyen neked.

Illatokkal, hangulattal, zenével és egyéb technikákkal segít, bíztat, nyugtat, bátorít, megerősít, éppen mire van szükséged. Veletek van a kórházban a baba születését követő 2/6 órában, segít az első mellretételnél, a kényelmes gyermekágyas berendezkedésben. Amennyiben szeretnéd meglátogat titeket a kórházi benttartózkodás ideje alatt.

Ez e személy vagyok én. A dúlád, aki tapasztalatával, a legújabb kutatások ismeretével, teljes odaadásával és szeretetével, holisztikus szemlélettel, a ti JÓLlétetekért van veletek.

Ha szükségét érzed, hogy a hazaérkezéseteket követően is veletek legyek, a Baba-Mama menüpontban tovább tájékozódhatsz.

 

Vélemények, visszajelzések

 

"Ildikóra az interneten keresve találtam rá, és egyből szimpatikus volt, amit a személyes találkozások is megerősítettek. A terhesség közepén döntöttem úgy, hogy szeretnék dúlával szülni, ebben férjem is támogatott. Többször találkoztunk a várandósság alatt, jól esett, hogy van kihez fordulni, ha csak úgy jó lenne kérdezni, vagy kibeszélni félelmeket. Első terhesség révén minden ismeretlen volt.



Végül úgy döntöttünk, a szülesnél főként ő lesz benn velem, és váltják egymást a férjemmel.

A fájások alatt is mellettem volt, szavak nélkül is megértett, támogatott engem és a férjemet is, aki nagyon izgult értünk. Végül természetes úton megérkezett a babánk, és megnyugtató volt, hogy Ildikó még utána is ott maradt velem. A szülés után otthon is találkoztunk, és átbeszéltünk néhány dolgot, ami felmerült, főként szoptatás témában.

Összességében visszagondolva egy percig sem bántam meg, hogy dúlát választottam a szülésre és hogy Ildikóra sikerült rátalálnom. Mindhárman hálásak vagyunk neki!!" - Á.G. és kislánya Dalma 

 

&

 

"Nem tudtam elképzelni, hogy a férjem mellettem legyen a szülésnél. Mindenki mondta, hogy mennyire sok energiát ad, ha ő is bent van, de attól féltem, nem bírná és őt kéne „felmosni” közben vagy túlaggódná magát és az idegesítene engem. Ezért kerestem meg egy dúlát, személy szerint Szendefi-Gyenes Ildikót, hogy legyen mellettem egy olyan ember, aki tud nekem segíteni szülés közben, hogy mindent megfelelően csináljak és egy nagyon jó élmény legyen a szülés. Végül a férjem is bent maradt és tényleg nagy segítség volt ő is.

Ildikót már régebb óta ismerem, ezért fordultam hozzá bizalommal, mert ahogy előzőleg beszélt arról, amit csinál, tudtam, hogy jól képzett és nagyon szereti azt, tehát jó kezekben leszek. A várandósság alatt 2-3 alkalommal találkoztunk. Emlékszem, első alkalommal kis kártyákat adott, amin különböző témakörök szerepeltek, volt olyan, amiről sosem hallottam és nagyon jól jött, hogy meg tudtuk beszélni és új információkat kaptam. Mindenkinek fontos lenne, hogy tájékozódjon arról, hogy hogy tud felkészülni a szülésre, hogy lehet megkönnyíteni azt, mi a legjobb a babának, az anyának születés/szülés után. Sok anya nem tájékozott és azt gondolom, hogy ez is okozhatja azt, hogy sokaknál alakul ki szülés utáni depresszió. Én nagyon hálás vagyok a beszélgetésekért és azokért, amiket ezek alkalmával megtudtam és fel tudtam készülni a babám születésére.

A legnagyobb közös munka a szülőszobán történt. Nem tágultam megfelelően, emiatt Ildikó különböző akupresszúrás pontokat masszírozott olajakkal, hogy beinduljon a tágulás, aztán végül  az orvosom a burokrepesztés mellett döntött,hogy felgyorsuljanak az események. Így is történt, néhány percen belül nagyon felerősödtek a fájások. Folyamatosan mondta, hogy hogy vegyem a levegőt. Mostmár tudom, hogy a száj és méhszáj összeköttetésben van, ezért úgy fújtam a levegőt, mint a ló, ezáltal lazult, nyílt és rövidült a méhszájam. Sikerült jól ellazulnom. A férjemnek is mondta, hogy hogy tud nekem segíteni, tartani,megtámasztani fájások közben. Ő csak egyszer találkozott Ildikóval a várandósság alatt, az elején el sem tudta képzelni, hogy miért fontos nekem, hogy bent legyen velem valaki a szülésnél. Nem tudta átérezni férfiként. Szülés előtti este engem bent tartottak a kórházban, ő aznap éjszaka döntötte el, hogy bent lesz a szülésnél, mert tudni akarja, mi történik velünk, erről én nem is tudtam, csak azt láttam, hogy nem megy ki. Ezt azért írtam le, mert nagyon jó volt, hogy látta, miért tartottam fontosnak, hogy Ildikó velünk legyen a szülésnél. Azt mondta, hogy profi volt. Tudta, hogy mikor mit kell csinálnia, mikor ihat egy korty vizet a fájások között, mikor kell lerúgni a papucsát és, hogy őt hogy koordinálja, hogy megfelelően tudjon ő is segíteni. A burokrepesztéstől számítva 2,5 óra múlva megszületett gyönyörű, pici lányunk, Róza. Azt gondolom, hogy ha nem keresem fel Ildikót, nem tájékozódok megfelelően, akkor sokkal tovább tartott volna a szülés és nem biztos, hogy ennyire jó élmény lett volna, mint így.

Köszönjük a segítséget! Remélem a következőnél is velünk leszel." - B.-L. Szilvia

&

"Egyikünk sem akart apás szülést, viszont a párom azt sem akarta, hogy teljesen egyedül kelljen végigcsinálnom az egészet. Nálam családtagok jelenléte kizárt volt, barátokat sem akartam, mert féltem ha már szültek, akkor elragadják az emlékek, ha pedig még nem, nehogy elmenjen a kedvük az egésztől. Maradt egy kívülálló segítsége. Először választott szülésznőben gondolkodtam, hiszen addig dúláról nem is hallottam. Az interneten kezdtem el kutakodni. Szülés előtt is többször találkoztunk, volt hogy hármasban, volt hogy csak ketten. Engem csöppet sem érdekelt a szülés fizikai része, úgy voltam vele, ez egy folyamat, aminek engedni kell, hogy megtörténjen. Az érzelmi dolgok viszont nagyon érdekeltek és Ildikóval rengeteget beszélgettünk erről. A páromat azt hiszem az nyugtatta meg leginkább, hogy megbeszéltük, ha elkezdődnek a fájások Ildikó átjön hozzánk és majd ha eljön az ideje, együtt megyünk be a kórházba(az utolsó 4 hétben 0-24 órában hívhattam). Jó volt, hogy végig meg tudott minket nyugtatni, hogy minden teljesen rendben zajlik és az ő nyugodsága átragadt ránk is. Ildikó végig mellettem volt, nagyon jó volt érezni, hogy csak velem foglalkozik. Ilyenkor még az is nagy segítség, hogy a kezembe adta a vizes palackot, a masszázsról nem is beszélve. A párom szinte semmilyen felvilágosítást nem kapott vagy ha igen, csak pár szót, amit ő nem értett és megijedt. Ildikó járt ki hozzá és számolt be neki a történésekről illetve nyugtatta meg, hogy minden rendben zajlik. Végül császár lett, így a páromra helyezték először a babát, akkor is Ildikó segített neki mit, hogyan csináljon és készített remek fotókat a megismételhetetlen pillanatokról. Szülés után Ildikó végig mellettem volt a szobában, segített a fiamat elhelyezni a mellkasomon, mindig szólt, hogy már megint behajlítottam a kezem és nem folyik az infúzió :).  Ő segített este 11-kor lezuhanyozni, ő készítette elő a szükséges dolgokat." - M.Viki és kisfia Miró

&

"Negyedik gyermekemet vártam, otthonszülésre készültem. Másik három testvérét kórházban hoztam a világra, természetes úton. Várandósságom problémamentes volt, igyekeztem bízni abban, hogy minden úgy alakul majd, hogy nem lesz akadálya annak, hogy Ármin otthon születhessen, meghitt családi légkörben. A bábákat rendszeresen látogattam, minden rendben volt. Szerettem volna, hogyha a család többi tagja, így három gyermekem is otthon lennének az új családtag érkezésekor. Sokat beszélgettünk a szülésről, olvastunk együtt mesét, válaszoltam a kérdéseikre. Izgatottan várták a nagy napot. Tudtam, hogy a férjemet magam mellett szertném tudni, de azt sem szerettem volna, ha a gyerekek magukra maradnak a vajúdás óráiban. Ezért kerestem fel Ildikót. Úgy gondoltam, hogy ő megfelelően tud majd a gyerekekkel kommunikálni, lefoglalja őket, ha a hallottakkal, látottakkal kapcsolatban lenne kérdésük, legyen kihez fordulniuk. A szülés dátumához közeledve háromszor is risztottam Ildikót, azt gondolván, hogy itt az idő, de Ármin még várt. Készülődött de várt. Ildikó mindhárom alkalommal érkezett, várakozott velünk majd hazament. A negyedik alkalommal biztos voltam magamban. Ildikó érkezett, a gyerekek már várták egy korábbi alkalommal ismerkedtek össze. A kádban vajúdtam, férjem és bábám mellettem, gyerekek Ildikóval. Minden idilli volt. Amikor Ármin kibújt Ildikó lekísérte a gyerekeket, hogy találkozzanak a kisöccsükkel. Együtt volt a család. Segítettek kiszállni a kádból. Kényelmesen elhelyezkedtünk az előre kialakított vackunkba és vártuk a köldökzsinór halványuló pulzálását. Ildikó végig türelemmel, szeretettel figyelt a gyerekekre." - V.D. 

&

"Szorongással telt a terhességem. VBAC-re (császármetszés utáni hüvelyi szülés) készültem második gyermekemmel. Karola még csak 3 éves, rengeteg figyelmet igényel, nem érti miért nem emelem annyit, türelmetlen és fáradt vagyok. Érzem, hogy kisfiammal negyed annyit nem tudok foglalkozni mint Karolával anno. Igyekszem, de egyedül nem megy. Segítségre van szükségem, valakire, aki elmondja más hogy csinálja, mit tehetnék, hogy adhatom a legtöbbet mindkét gyereknek. Ildikóval többször beszéltünk telefonon mielőtt találkoztunk volna. A kislányom miatt nehéz volt összeegyeztetni az időpontot. Sokat beszélgettünk, sok hasznos tanácsot kaptam, mindet ki is próbáltam. Kisfiam a 37. héten még mindig farfekvéses. Teljesen összetörtem, egyre biztosabb voltam, hogy nem fogom tudni hüvelyi úton megszülni. Ildikó mellettem állt, igyekezett mindig az aktuális félelmeimet eloszlatni, kapaszkodókat adni. A szülés a 39. héten a kiírt dátum előtt beindult. A kontrakciók erősödtek, bementünk a kórházba. Az orvos újra megvizsgálta és mivel a baba nem fordult be, előkészítettek császármetszésre. Nem voltam csalódott, akkor már nem. Ildikóval sokat beszélgettünk erről a lehetőségről, és tudtam oka van annak, hogy Bogyóka nem fordult meg. Ő így szeretne megszületni. Ildikó végig velem volt a műtőben. Az epidurális érzéstelenítésnél a szeméből áradó nyugalom, halk bíztató szavai és kezének szorítása sok erőt adott. A műtőben a fejemnél guggolt. Simogatta a fejem, igyekezett elterelni a figyelmemet a kellemetlen érzetekről. Amikor Bogyóka felsírt maga volt a menyország. Ildikó törölte a könnyeimet. Megkértem menjen a picivel, legyen mellette. Amíg én a műtőben voltam segített Lacinak a baba mellkasra helyezésében. Fényképezett és videózott, hogy ne maradjak le semmiről. Utólag nagyon hálás vagyok, hogy bár nem beszéltük meg, megörökítette nekem ezeket a fontos pillanatokat. A gyermekágyon találkoztam Bogyókával, kaptam segítséget Ildikótól a mellre helyezésben is. A kórházban töltött napokban Ildikó meglátogatott minket, érdeklődött felőlem, Bogyóka felől és sok hasznos tanáccsal látott el az ottani csecsemősöktől kapott információk mellé." - R.Klári