Napjainkban egyre inkább igény van a beavatkozások előnyeinek és hátrányainak megismerésére. A szülők szeretnék tudni, a döntéseik vagy a kórházi szokás vagy protokoll hogyan besolyásolja az új jövevényt és mamáját.
Lássuk mi a helyzet a köldökzsinórral és a "köldökzsinór vérrel", (ami valójában a kisbaba vére, hisz a köldökzsinór csak keringtetésre szolgál.)
A késleltetett köldökzsinór elszorítás azt jelenti, hogy a csecsemő megszületése után nem azonnal kötik/vágják el a köldökzsinórt, hanem hagyják, hogy a placentából a természetes ütemben visszafolyjon a vér az újszülöttbe. Egyre több szülő dönt a késői beavatkozás mellett. Az elszorítás időzítése határozza meg, hogy az újszülött mennyi vért kap vissza a méhlepényből.
Kutatások szerint akár 30%-al több vért kap vissza a gyerek, ha akkor szorítják csak el a placentától, ha már a köldökzsinór nem pulzál. Ezzel a plusz vérmennyiséggel több vörös vérsejt, több immunsejt és több őssejt kerül a szervezetébe.
Az anyára nézve is előnyös a beavatkozást akár csak pár perccel elhalasztani, mert a placenta a kutatások szerint nagyobb eséllyel válik le teljes egészében, és nem okoz komplikációkat.
Milyen kockázatot rejt magában az azonnali elszorítás/elvágás?
Több évtizede tartó, különböző forrásból származó vizsgálatok támasztják alá, hogy az azonnali vagy korai elválás hátráltatja a pszichológiai, fizikai és a lelki folyamatokat, valamint a szülés utolsó szakaszának lefolyását.
Belegondoltunk már mi indokolja a sürgős intézkedést? Miért gondolják az orvosok, hogy az a szerv, ami 9 hónapig életben tartotta gyerekünket most hirtelen leválasztásra kell, hogy kerüljön? Kedves Anyuka! Erre a kérdésre eddig még egy orvos sem tudott kézzelfogható magyarázatot adni, csak annyit mondott „Mert veszélyes!” Valóban veszélyesnek tűnik?
A késleltetett elszorításnál a baba szépen lassan akklimatizálódhat az új környezethez. Nem kell rögtön csak a saját szerveire támaszkodnia. A tüdeje az első levegővételekkel ismerkedik, szeme szokja a fényt, füle az új hangokat, bőrén ismeretlen érzeteket tapasztal. Fázik, reszket, és csak az anyukáját ismeri, ő is más megvilágításba kerül. Rengeteg új érzet és feladat foglalja le a szervezetét. Egy fontos dologgal azonban segíthetünk. Visszaadjuk testének az őt megillető vért. A placentában lévő vér a babád vére! Arra neki szüksége van akár csak neked!
Tudtad, hogy számos vizsgálat kimutatta, hogy azért sárgulnak be a kisbabák a megszületésük után (akár 6 hónapig), mert vashiányuk lesz a gyorsan elvágott vas utánpótlástól, ami a placentában maradt? A szervezetüknek még a vérhiánnyal is meg kell küzdeni, pótolni kell, amit elzártak tőlük egy csipesszel.
Tudtad, hogy az első pár hónapban fennálló vashiány az idegi, finom motorikus, gondolkodási és tanulási fejlődésre is hátrányosan hat?
Bár nem minden vashiány oka ismert, ha ezt a fajta vashiányt meg tudjuk akadályozni, miért ne tennénk?
Milyen kockázatot rejt magában a késleltetett elvágás?
A kutatások nagyon kis hányada mutat abba az irányba, hogy a sárgaságnak nincs köze a késleltetett elvágáshoz. A vizsgált esetek 5%-ban olyan babák is besárgultak, akiket később választottak el a méhlepénytől.
Kedves Szülők!
Ha még a várandósság alatt tájékozódtok a kórházi protokollról, esetleg tudtok az orvossal/szülésznővel konzultálni a témáról, arra bíztatlak benneteket, hogy bátran tegyétek meg! Ha fontosnak találjátok a témát, kérdezzétek meg nyugodtan az illetékeseket, hogy milyen módon tudják összeegyeztetni a ti elképzeléseiteket a szabályzattal vagy a kórházi szokással