6 indok amit egy édesanya felsorakoztatott
A kórház a betegségek, KÓRok HÁZa
A várandósság és a szülés nem tartozik ide. Nem értem miért kellene kórházba menni, kivéve ha valamilyen komplikáció lép fel. Ez az egyetlen amikor kifejezetten örülnék, ha bevinne a mentő. – nyilatkozta az egyik édesanya, akivel a továbbiakban a beszélgetek.
Az egyik unokaöcsém koraszülött volt és két hétig a PIC-en tartották megfigyelésen. A kórház nem engedett be hozzá látogatókat, csak az édesanyát, őt is csak maximum 3 óránként a lefejt tej átadásának idejére. Sajnos nem lehetett bent vele és mi sem láthattuk addig, míg haza nem engedték.
Vagy beszéljünk az influenza zárlatról. Miért is kellene kizárni az egyébként tünetmentes, egészséges édesapát, vagy közeli hozzátartozókat, mikor a kórházi alkalmazottak ugyan úgy ki-be járnak az épületbe, sok esetben betegen, mert nincs helyettes vagy nem engedhetik meg maguknak, hogy táppénzre menjenek?
Miért kellene nekem egy ilyen helyen megszülnöm a kisbabámat?
Egy alacsony kockázatú várandósság, képzett bábaszolgálattal, otthon épp olyan biztonságos – ha nem biztonságosabb, mint egy kórházi szülés
Egy komplikáció mentes várandósság után, egészséges általános egészségügyi állapotban lévő asszony pont olyan kockázatokkal indul az otthon szülést segítő professzionális, képzett bábákkal mint a kórházi környezet medikalizált orvosaival. Kimutathatóan kisebb a kockázata a tervezett otthonszülés után a gátmetszésnek, császármetszésnek és a szülés utáni komplikációknak.
Természetesen nem ajánlott az otthon vajúdás folytatása, ha a vajúdás alatt, bármilyen váratlan, rendellenes vagy veszélyesnek ítélt folyamatot észlelnek a bábák mint például ha mekóniumos a magzatvíz, vagy a kisbaba szívhangja nem kielégítő.
Tehát ha összességében nézzük egy tervezett, normál lefolyású, komplikáció mentes otthonszülés kisebb rizikót rejt magában mint ha ugyan azt a szülést kórházi környezetben visszük véghez.
Nincs stresszes utazás
Az első szülésem gyors volt. Az éjszaka közepén arra ébredtem, hogy egész intenzív kontrakcióim vannak, rá 5 órára a kezemben tartottam első szülött fiamat.
Úgy gondolom, hogy nagyban segítette a folyamatokat, hogy nem zavarta és szakította meg semmilyen utazás, kórházi felvétel vagy vizsgálat. A vajúdás nagyon nagy százalékban lelassul esetleg le is áll a kórházba érkezéskor. Ez egy teljesen természetes védekezési mechanizmus, ami az anyát és a gyereket védi a veszély ellen. Anyatermészet ugyanis azt gondolja, hogy ha a kényelmes nyugodt fészket el kell hagyni valamiért egy ilyen folyamat közben annak, vészhelyzetnek kell lennie.
Óriási a kontraszt aközött, hogy bele tudtam engedni magam a folyamatba otthon, a biztonságos, ismert felkészített környezetben és egy teljesen idegen, vegyszer szagú kórházi szoba között, ahol újra ki kell alakítani a biztonságos és nyugalmas környezetet a vajúdás folytatása érdekében.
Mivel az első gyermekem nagyon hamar a világra jött, komoly félelmem volt, hogy ha a másodikat nem szülhetem meg otthon, hogyan érek majd be a kórházba. A statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy a második, vagy többedik baba még gyorsabban megszületik. Nem volt kérdés, hogy őt is az otthon melegében szeretném először kézbe venni, de megeshetett volna, hogy másképp alakul.
Intimitás, privát szféra
A szülés legalább olyan intenzív, intim élmény mint egy szerelmeskedés a kedvesünkkel, nem igaz? Egyetértünk abban, hogy ha nem muszáj nem osztjuk meg vadidegenekkel.
Otthon nem kell hallgatnom más nők nyögéseit (volt alkalmam egyszer ilyen élményben, és meg kell mondjam nagyon rémisztő volt már várandósan is), ellenben én kiengedhetem a saját hangom, nem kell visszafognom magam más kedvéért.
Hordhatom a saját ruhám, kibújhatok belőle akkor amikor szeretnék. Bemászhatok a kádba, lezuhanyozhatok vagy épp lepihenhetek a saját ágyamba.
A szülés után, miután a bábák meggyőződtek róla, hogy minden rendben van, a saját otthonunkban kezdhetjük meg az ismerkedést egymással mindenféle zavaró tényező nélkül.
Kényelmes környezet
A várandósság alatt és a vége felé közeledve pláne hullámzanak és csaponganak a női érzelmek. Ami az egyik pillanatban még kellemes és jó kedvre derít, a másik pillanatban dühít és nyom mindenhol. Egy sterilizált, ismeretlen kórházi környezet, fényes neon lámpák, idegenek érintései, csipogó műszerek hada nem épp a nyugalmat és a kényelmet sugározza.
Otthon én állítom be a fényeket, a zenét, az ágyat, mindet úgy, hogy az én kényelmemet szolgálja. Nem kell új embereknek bemutatkoznom, ha esetleg műszakváltás lenne, csak a jól ismert biztonságot adó tekintetek vesznek körül, a bábák, a dúlám és a férjem.
A szülés után a saját, tiszta zuhanyzómban tusolhatok, oda teszem a ruhám ahova szeretném, nem kell osztoznom a WC használaton és fertőtlenítő kendővel, WC papírral elsétálnom a folyosó végére.
A kisbabám velem lehet, nem viszik el, akkor szoptatom amikor szeretném, nem kell műanyag kiskocsiban aludni a tőlem távoli csecsemőosztályon.
Kevesebb felesleges beavatkozás és protokollok miatti nyomás
Értem, hogy sok nőnek rémisztő, hogy otthon szülésnél nem érhetőek el a kórházban kézenfekvő fájdalomcsillapítási módszerek, de nekem épp hogy előny volt.
Szerettem volna elkerülni a felesleges beavatkozásokat, amennyire csak lehet, és ha lehet legyenek tisztes távolságra, ne egy karnyújtásnyira.
Mivel már rég elhatároztam, hogy otthon fogok életet adni gyermekemnek, bőven volt időm mentálisan és lelkileg is felkészülni. Már az elején teljesen egyértelmű volt számomra, hogy a segítő személyek lesznek a megküzdési technikák alappillérei. Nem volt olyan másodperce a vajúdásnak és a szülésnek, hogy egyedül vagy inkompetensnek éreztem volna magam. Tudtam, hogy ezt nekem és a kisbabámnak kell végig csinálnunk, de mindig volt kire támaszkodnom és volt akitől bátorítást, bíztatást, tanácsot kaptam volna.
Kórházi környezetben a gyógyszerek, fájdalomcsillapítók könnyen elérhetőek és sokszor ajánlgatják is, és talán el is fogadtam volna bizonyos pillanatokban, annak ellenére, hogy eltökélt szándékom volt azok elkerülése. Enélkül a lehetőség nélkül fókuszálhattam a folyamatra és más technikákkal csillapítottam/tuk a fájdalmakat a nehéz periódusokban.
Tudom, hogy nem mindenkinek fordul meg a fejében az otthon szülés, de a fentieket végig olvasva kíváncsi lennék..
Te elgondolkodtál rajta? Szülnél otthon? Ha nem miért nem? Szívesen olvasom majd véleményedet és a gondolataidat az Érkezik a baba facebook oldalán.
Köszönöm, hogy velünk tartottál K. Rita édesanya véleményét és eszmefuttatását olvashattad.